Letter to Momo kritika / vélemény
Nagyok voltak az elvárásaim a filmel kapcsolatban, de minél jobban bíztam a sikerben, annál nagyobbat kellett csalódjak.
A Letter to Momo, avagy: , hogyan húzzunk el 30-percet, másfél órára.
Történet:
Momo és édesanyja, a Tokyoi életüket hátrahagyván utaznak Shio szigetére. Főhősünk nemrég vesztette el édesapját, akihez utolsó szavai bántóak lehettek, így a lány bűntudattal a lelkében érkezik a helyszínre. Ám Momo élete hamarosan új irányt vesz. Egy rajzolt füzetből kilépett szellemek jelennek meg előtte, akik állítólag őrangyalként figyelik majd Momo és édesanyjának sorsát. A szellemek mókás és egyben ijesztő kinézete adhat okot a humorra, a szórakozásra, de erről szó sincs.
Kimondom, EZ a film szar. Nehezen fogyasztható a lassú cselekménye miatt, kiszámítható az előresejthető fordulatok miatt.
Nagyon "tipikusan" adja elő, amit elő szeretne, és ilyenkor már azt megtudja az ember mondani a film elején, hogy mi lesz a vége ennek. Itt szerencsére nem az eleje volt, de egyetlen egy elbaszott t cselekedetre akarták ráhúzni a csattanót.
A történetben is annyi pozitíum található, hogy néhol megröhögtet, de azt is inkább a karakterekre tuszkolom. Na, hamár karaketerek. Momo egy ribanc! Ennyi, nem tudok ezen mit taglalni. Egy fogyatékos kislányt. Egyszerűen felhábotrító amit művel. Mellé ottvan a 3, de inkább 2-szörny, akik szintén csak hargelik a közönséget.
Vontatottan belehúz a saját világába, aminek még értelme sincsen, már kezdtem gondolkodni, hogy "ennyi", erre
RE: CSATTANÓ.
Azt kiemelem, hogy a látványvilággal nem volt gondom, sőt kifejezetten szép. A zenék megtalálhatóak minden animében, szóval azzal vigyázni!
A film után megnéztem melyik pálcika rendezte, és előjöttek az öngyilkos hajlamaim.
És még rakok ide egy "60-év alattiaknak nem ajánlott" jelzőt.