Akira Ajánló / Kritika
Hypó-Hypó-Hypó
Alkalmanként, miután megnézek egy éppen számomra érdekesnek tűnő anime filmet, írok egy "Kritikát", de ez is inkább asszociál ajánlónak.
Nos, egy szó, mint száz, ez a "szokás" pont az akkori, és még a mai napokig elnyúló kedvencemről elmaradt, úgyhogy gondoltam írok egy kedvcsinálót.
Tény, hogy alíg van olyan ember, aki már egy ideje utazik a Japán kultúrát követő rögös úton, és ne találkozott volna, a mára már nagy alapokat épített 1982-es manga, 1988-ban megjelent, hírtelen sikerű film adaptációjával. Szempontoktól kötetlenűl olyan műnek számít, amelyet még a posztapokaliptikus témában nem jártas, nem érdkelődő embereknek is látnia kell!
Elég figyeleméhes módon idnít az anime, hisz egyből egy hatalmas-látványos robbanást tol a nézők arcába. Ez az explodálás volt, mely szétszakította Tokiót.
A fő idősík 31 évvel később, 2019-ben található, de kitartástól függetlenül is, a 3.Világhábórú sok mindent megakadájozott a város rekonstruálását illetően, így jött létre az akkorra ismert "Neo-Tokyo", melyet helyi szekták, és bár még iskolás gyerekek által vezetett is, de motoros bandák.
A több évtizedes ugrással egy igazi cyberpunk környezetbe vezetnek bele. Puritán sok oldalról, hiszen rengeteg csak akkor ismeretes technikai elem van és számtalan korrupt politikus, titkos gyógyszergyári, genetikai és kormányprojektek. Körülményes és lebilincselő történet felépítés, anyaghű háttérkidolgozás, tüzesen lüktető zenei kollektíva, mindezek csak azért, hogy különös élményt nyújtsanak a manga álltal motivált közönségnek. Könnyed bevezetésből, a már a háttérben kialakult drámáig vezeti át a karaktereket. A motoros bandák, jelentős, meghatározó, erős jelenlétű és ütőképes pontjai a japán szubkultúrának, ahogyan például az USA-ban és Kanadában is. Gyönyörű poszt-apokaliptikus megapolisz, amelyben ott a feszültség szerte a városban. A társadalmi rétegek, a kasztok és a generációk között.
A cselekmények két főszereplője is egy ilyen motoros banda tagja, Kaneda és Tetsuo.
A csapat harcot vív egy riválisnak vélt bandával a bohócokkal mikor is Tetsuo a sötét, romos úton szembe kerül egy ijesztően fehér, ámbár ártalmatlan kisfiúval és majdnem elüti azt.
A fiút, akiről mint kiderült, hogy különleges képességekkel rendelkezik elszállítják egy katonai bázisra, ahova viszik magukkal Tetsuot is, ki súlyos sérüléseket szerzett a gyermek épsége végett.
Eközben Kaneda kiakarja juttatni Tetsutót a katonai fogságból, ám egyedül a csekély létszámú csapatával nem lenne képes, így kénytelen szövetkezni egy Kaori nevű lánnyal aki egy kormányellenes csoport tagja. Az egész film a végső 20 percre tartogatja az "erőt", hisz ott kapjuk meg a sokak által már ismert jelenetet, ahol Tetsuo átváltozik. Történetesen ebből az egy jelenetből számos paródia született és sok korhű animének adott mellette induló alapokat.
Kanedának nincs választása, mint szembeszállni a hatalomtól őrült bajtársával, aki a tudata ellenére haldokló félben van.
Összetett módon közvetíti a politikai elvakultságok két egymással szemben álló pártot véve alapanyagnak. Nincs olyan, hogy adnának a nép szavára, vagy, hogy a nép jójának adjanak igazat. Mind két fél a saját farka és hatalma után szalad. Látszólag vannak, akik profetikusan a jövőbe látnak és tisztában vannak vele, hogy az utcán zajló események, illetve a felemelkedő Akira-kultusz valami újnak a kezdete lehet, ami bizony jóval erősebb néhány hivatalnoknál és egyszer maga alá fogja gyűrni a haldokló jelent. Ez nem épp a boldogságot sugallja a karakterformákat jelentve, de legalább akad, aki tisztában van a helyzettel. Persze tenni ellene, illetve érdekében nem szándékoznak így sem, bíznak benne, hogy hatalmuk csak növekedhet ezzel, vagy csak utánuk történik már meg, amire senki sem számíthat.
Nagy komplexitással rendelkezik, hisz olyan kázusokat is előkap, melyek még a ma ismert világunkban is nagy aktualitással rendelekzik.
Rátérnék a történetfüggetlen "erőhangsúlyra".
Eszméletlen látványvilágot köcsönöztek az Akirának. Elképzelhetetlen idő lehet benne, de "mai" színvonalat hozva-alázva (Ha nem is, nálam mindent visz..) tolja az ember képébe, a borzasztó igénnyel megspékelt látványviláhot. Minden egyes képkockát szabad kézzel, ilyen brutalitás mellett megrajzolni, úgy, hogy még a téma aktuális elemek előtérben vannak, egyszerűen fantasztikus!
Ne értse félre senki! Számtalan hibával rendelkezik, amelyek okot adnak arra, hogy egyes műfajellenes emberek még borzasztó értékelést is adjanak neki.
Sőt, annak ellenére, hogy örök kedvencem marad, én is kimerem mondani, hogy egy avétos anime, de annál jobb adaptáció. Itt is szembe jön az, hogy nem véletlen az inkább manga álltal hozott siker, és az anime révén meg ismertséget.
És a mellékes rossztól eltekintve is:
Nagyon kevés anime képes olyasmire, amire az Akira, hogy közel harminc év múltán is időtálló legyen, nem csak témáját, hangulatát illetően, hanem a grafikai világát tekintve is.
Köszönöm.
*eurobeat intensifies*